Kaktuszok költségkímélő elhelyezése

(a képek jelentős része a digitális fényképezés elterjedése előtt készült)

1. Fűtetlen fóliasátor 2x2m-es elemekből

2. "Üvegház" megfelelő anyagok kombinációjával

DNy-i oldalon üvegből, máshol műanyag hullámlemezből összeállított fémvázas sátor.

A képeken látott házikót 2008-ban átépítettem. A hullámlemezek nem váltak be, a legdrágábbak is törékennyé váltak 5 éven belül,
az olcsóbbak pedig besárgultak, a fényt szinte át sem engedik. A fakeretes fólia jobb. Mivel az elején üveg van, ez a váz nem
billenthető át. A hátsó fóliázott oldalt levehetőre terveztem, így csak középre kellett egy lapos belépő, és minden növény elérhető.

3. Kaktuszház, előre billenthető tetővel I.

Kaktuszház, előre billenthető tetővel II.

Escobaria ház betelepítés előtt belső téli fóliatartóval(ami csak télen van benne)

Azért feltöltve sokkal szebb. Üres edényben van a teli, így a kavics nem omlik be. A kettő közé némi kavicsot kell tenni, mert különben összetapadnak.

Belső takarás október végén

Az első erősebb fagyokig a belső fólia végeit nem zárom le, a páralecsapódás így a külső fólián történik, ahonnan nem tud a kaktuszokra víz csöpögni.

---

4. Szabadföldi elhelyezés konténerben

Előnyei:

Nagyméretű (min. 30-as) konténerekben elhelyezett szabadföldi növények átrendezése nem okoz gondot, belső drénezés biztosítja a téli csapadék elvezetését. A tápoldatos öntözés és szükség esetén a felfogott csapadékvízzel való vízpótlás az átültetések számát minimalizálja.

A konténerek alján elhelyezett sűrű műanyagháló véd a talajkártevők ellen, és a gyomosodás is leginkább a konténerek között lép fel, melytől kapálással védjük a kaktuszokat.

A konténerek kövek alá rejthetők, ezért sziklakertek, díszkertek kialakítása is lehetséges.

Téli csapadékra érzékeny növények így könnyen szállíthatók a nyári élőhely és a téli fóliás elhelyezés között a gyökerek sérülése nélkül.

Hátrányai:

Drága, körülményes, a napfénytől a műanyag gyorsan elöregszik. A jelentős költségek miatt ezt a módszert csak az első években alkalmaztam.

5. Valódi szabadföldi elhelyezés

A növények lehetőleg lejtős területen drénezés fölé kerülnek. Tömegtermesztésre alkalmas forma, de a valódi télálló kaktuszok száma viszonylag kevés. Nagyobb gyűjtemények anyagát vagy élőhelyi formák, vagy kertészeti hibridek adják.

6. Sóderágy

Bár történtek kísérletek tiszta ásványi anyagban tartással, az eredmények nem voltak bíztatóak. Ennek módosítása a duplán drénezett kavicsos ágyás, melyet a kert síkjából betonkerettel emeltem ki. A betonkeret csak 3 oldalon zárt, a természetes lejtés alsó oldalán vagy nincs keret, vagy rejtett szifont használok. A keret aljára durva kavics kerül, mely elvezeti a vizet, biztosítja annak zavartalan kifolyását az alsó oldalon. Efölé kerül legalább 30cm vastagságban jó minőségű, vízáteresztő földkeverék, majd  gyöngykavicsból egy záró réteg. A növények gyökere a földben van, a gyökérnyak a felső sóderben. A takarás egyben a sárfelverődést is meggátolja. Escobaria, Echinocereus, Pediocactus, Maihuenia, Austrocactus, apró Opuntiák tartása elképzelhetetlen ennek hiányában.

A sóderágy akkor kezelhető jól, ha körbejárható, anélkül is elérünk mindent gyomláláskor vagy ültetéskor, hogy be kellene lépni. Nehezebben megközelíthető részeken egy-egy lapos betondarab segíthet, de nem fog díszül szolgálni.